Gyuricza Béla, a Miniszterelnöki Hivatal védelmi politikai államtitkára, voltt Székesfehérvár egyik országgyűlési képviselője.

A 60 éves korában elhunyt Gyuricza Béla élete nagy részét katonaként élte le és csak az utolsó öt évben lett belőle politikus és országosan ismert ember. 1994-ben jutott a Parlamentbe, a Fidesz listáján.
Egyike volt az elsőknek, akik a Fidesz újhullámában kerültek pozícióba: sem korát, sem előéletét tekintve nem illett az addig a Fideszről kialakult képbe. Ezért váltott ki meghökkenést, amikor a Fidesz országos listájának nyolcadik helyét kapta meg, megelőzve elnökségi tagokat is, jóllehet ő sohasem lépett be a Fideszbe (a korhatár miatt akkor még nem is tehette volna).
Komoly katonai karrier állt mögötte: amikor a választási kampány előtt nyugdíjba vonult, a szárazföldi csapatok főparancsnokaként tette ezt, de korábban volt a felderítés főnöke és hadosztály parancsnok is.
Kilógott a Fideszből azzal is, hogy iskolái nagy részét Moszkvában végezte - az egyetlen helyen, ahol akkoriban vezető beosztású katonává képezhette magát valaki. 1966-tól öt éven át volt a moszkvai "Frunze Összfegyvernemi Katonai Akadémia" hallgatója, majd 1976-tól két éven át a szintén moszkvai Vezérkari Akadémián tanult. Sem ezt, sem MSZMP-tagságát nem próbálta megmagyarázni, sőt, vélhetően tökéletes orosz nyelvtudását az Interparlamentáris Unió magyar-orosz tagozatának alelnökeként hasznosította.
1998-ig a honvédelmi bizottság alelnökeként dolgozott. Igazi - és igen szorgalmas - szakképviselő volt: csaknem háromszáz módosító indítványa, interpellációja és azonnali kérdése kivétel nélkül honvédelmi témában készült. Mindezek miatt egyértelműnek látszott, hogy a Fidesz választási győzelme esetén ő lesz a honvédelmi miniszter. A választási kampány során aztán már kiderült: ez nem következik be. Közvetlenül a választásokat követően kórházba vonult és onnan teljesen megváltozva jött ki néhány hét múlva: megnyerő, izmos, korához képest rendkívül jó kiállású férfiből szemmel láthatólag beteg, csontsovány emberré vált. Szó szerint értendő, hogy nem lehetett ráismerni. Akkor már a környezetében mindenki tudta, hogy gyógyíthatatlan, rákos betegségben szenved.
A honvédelmi tárcát közben a kisgazda Szabó János kapta, Gyuricza pedig a Miniszterelnöki Hivatal honvédelmi ügyekkel foglalkozó államtitkára lett. Utolsó nem teljesen egy éve egyik legnagyobb emberi teljesítménye lett: reménytelenül beteg emberként a kormányzat egyik legaktívabb tagja volt, miközben igen elégedetlen volt a hozzá képest honvédelmi ügyekben mindenképpen dilettánsnak számító miniszter munkájával.